Izrael péntek este kezdődő szárazföldi hadműveleteket jelentett be
A Gázai övezet elleni szárazföldi akcióra hetek óta készül az IDF.
A Gázai övezet elleni szárazföldi akcióra hetek óta készül az IDF.
Izrael elítélte a támadást.
Szombaton is folytatódott az izraeli hadsereg péntek este kezdődött ellentámadása a Gázai övezetben, amely elsődleges célpontjai a Hamász palesztin terrorszervezet infrastruktúrája és vezetősége. Legalább 150 célpontot támadtak, a palesztinok szerint a nyolcezerhez közelít a gázai áldozatok száma. Közben a terroristák a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik a közel 300 izraeli túszért cserébe, akiket még október 7-én hurcoltak el Gázába.
A Hamász egyik műveleti központja éppen egy kórház alatt lehet.
A helyszínen készült fényképeken bilincsbe vert fiatalok hosszú sora látható.
Csehország, Ausztria, Horvátország szintén nemmel voksolt.
Lezajlott a gázai háború eddigi legsúlyosabb bombázása.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
Az áldozatok számáról nem lehet lényegében semmit tudni.
Sok épületet már korábban leromboltak.
A Hamász föld alatti kiterjedt járatrendszere óriási kihívást jelent az izraeli hadseregnek, ha az tényleg szárazföldi offenzívába kezd a rendkívül sűrűn lakott Gázai övezetben. A városi hadviselés amúgy is a hadseregek „rémálma”, és Gázában szinte kivitelezhetetlen a katonai célpontokat a polgáriaktól leválasztani. A Deutsche Welle riportja.
A Hamász először fogalmazta meg nyilvánosan követeléseit az október 7-i akció óta. Kérdés, hogy Izrael hajlandó-e engedni nekik a közel 230 izraeli és külföldi túszért cserébe.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
Világszerte több nagyvárosban is palesztinpárti megmozdulások voltak, miközben Gázában ezrek rohamozták meg a humatiárius segélyraktárakat, hogy élelmiszerhez jussanak. A Nemzetközi Büntetőbíróság már vizsgálja az Izraelben és Gázában történteket, a Fehér Ház pedig azt javasolta: Izrael tegyen különbséget a Hamász fegyveresei és a civilek között!
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Az izraeli hadsereg szerint a Hamász földalatti bunkereket épített a Shifa kórház alatt, és azzal vádolta a szervezetet, hogy civileket használ emberi pajzsként. A Hamász ezt tagadja.
Bármi is lesz a jelenlegi válság vége, sokan látják úgy, hogy a dolgok sem az izraeliek, sem a palesztinok számára nem mehetnek tovább az eddigi mederben, írja a brit lap szerzője.
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
Több fontos elem is hiányzott Szijjártóék szerint a szövegből, ami nem tette lehetővé a határozat támogatását.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.